Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Rólunk
Fogalomtár
Az ÚMVP
A LEADER
Stratégiánk
Munkabeszámoló
Eredményeink
Pályázati információk
Nyertes pályázóink
Működési költségek
Sajtószoba
Galéria
Jogtár
Eseménynaptár
Szakmai anyagok
RES hasznosítás
"1 falu - 1 MW" program
"MIKROVIRKA" projekt
"Hidrogénfalu" projekt
"Bányahő" projekt
"ROMAVIRKA" projekt

A LEADER-ről röviden:

leader A LEADER (Liaison Entre Actions de Developpment de l'Economie Rurale) egy rövidítés, amely szó szerint lefordítva a következőt jelenti: "Kapcsolat a tevékenységek között a vidék gazdaságának fejlesztése érdekében".
A LEADER az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának egy sajátos módszere. Nemcsak egy program, hanem egy metodika, melynek segítségével a vidéken élők meghatározhatják a térségük hosszú távú fejlesztési prioritásait, hogy azokat megvalósítva javíthassák a vidéki életminőséget. Az említett térség a LEADER-térség, amelynek "helyi identitását" az ott lakók közösen élik meg. A helyi identitást meghatározhatja valamely történelmi, földrajzi vagy gazdasági elem, vagy azok együttese. A LEADER egy eszköz, módszerként értelmezhető, partnerségen alapul, amely partnerség komponensei a közszféra, vállalkozói szféra és a civil szféra képviselőiből állnak. Cél tehát a helyi partnerségek megerősítése, alulról jövő vidékfejlesztési politika előremozdítása.
Térség alatt önszerveződő területeket érthetünk, amelyek összefüggő homogén egészet alkotnak. A térségek tehát nem szorulnak a statisztikai-tervezési határok (kistérségek, megyék, régiók) közé, így határaik elasztikusak. A LEADER módszer segíti a vidéki szereplőket abban, hogy a térségük potenciálja hosszú távon erősödjön. Biztosítja a helyi szereplőknek, hogy bekapcsolódhassanak a mindennapjaikat meghatározó fejlesztési folyamatokba.

A LEADER alkalmazási területei

A LEADER módszer az Európai Unió vidéki területein alkalmazható. Az Európai Bizottság a térségeket (településeket) akkor nevezi vidékinek, ha a népsűrűség egy bizonyos adott küszöb alatt van, Magyarországon ez 100-120 fő/km2. Az elhatárolás a valóságban nem ilyen egzakt, a tervezés és fejlesztés számára azonban szükséges egy számszerűsíthető lehatárolás.
A vidéki területeket szerény méretű, alacsony lélekszámú települések, kis közösségek, valamint mikro- és kisvállalkozások, építészeti, gazdálkodási, szokásbeli, nyelvhasználati sajátosságok és megőrzött természeti és néprajzi értékek jellemzik.
A LEADER egyik kihívása abban rejlik, hogy elismerje, "felismertesse" a vidéki területek sokféleségét és térségi jellemzőit. Korábban a vidék szó hallatán az agrárszektorra (primer szektor) asszociáltunk. A hangsúly azonban eltolódott a gazdaság más ágazatai felé, legyen az termelői vagy szolgáltatói. A vidékpolitika, így a LEADER a vidéki gazdaságok diverzifikációja felé tett lépéseket egy átfogó, előre meghatározott, a térség magán- és közszereplői által elfogadott terv alapján.

A LEADER előtörténete

A LEADER-nek három generációja valósult, illetve valósul meg jelenleg is:

LEADER I. (1991-1993)

A LEADER I. a vidékfejlesztési politika új megközelítésének kezdetét jelentette. A programokban a területi alapú, integrált és részvételre építő elemek voltak a meghatározóak.

A LEADER I. prioritásai voltak:

Az innováció támogatása, válaszként a vidékfejlesztés problémáira,
A vidéki térségekben projekt alapokon történő nemzetek közötti együttműködés segítése,
Projekt-tapasztalatok és know-how ("mit-hogyan") átadása a vidékfejlesztési csoportok között létrehozott hálózatokon keresztül.

LEADER II. (1994-1999)

A program még jobban kiterjesztette a korábbi megközelítést és a megvalósítandó projektek innovatív vonatkozását helyezte előtérbe. A LEADER II. céljai részben megfeleltek a LEADER I. prioritásainak, de nagyobb hangsúlyt kapott az innováció:

Helyi modell értékű vidékfejlesztési kezdeményezések támogatása,
Innovatív, demonstratív és átvehető intézkedések támogatása, amelyek tükrözik a vidékfejlesztés új irányvonalát,
Tapasztalatok, stratégiák és know-how cseréjének támogatása.

LEADER + (2000-2006)

Magyarországon az uniós csatlakozást követően lehetőség nyílt a LEADER harmadik generációjában történő részvételre a 2004-2006 közötti időszakban. A program során Helyi Akciócsoportok szerveződtek és alakultak a vidéki településeken élők szabad elhatározása alapján. A Helyi Akciócsoport területét térben összefüggő vidéki települések közigazgatási területének összessége adja.

A LEADER + három fő célja volt:

Horizontális partnerségeken és alulról jövő kezdeményezéseken alapuló kísérleti jellegű integrált fejlesztési stratégiák létrehozása vidéki térségek fejlesztésére,
Vidéki térségek közötti együttműködések fejlesztése országon belül és határokon túl,
A szereplők közötti kapcsolatrendszer fejlesztése.

A LEADER + során a megalakult HACS-ok Helyi Vidékfejlesztési Tervet készítettek. A tervezés a térség igényeit tartotta szem előtt, alkalmazva a SWOT-analízis módszerét.
A lehetőségek és veszélyek statikus tényezők, nem befolyásolhatjuk őket, tényként kellett és kell elfogadni ezeket a jövőben is. Amíg a gyengeségeket kezelni kell, addig az erősségeket ki kell tudni használni (az erősségek és gyengeségek általunk befolyásolható tényezők).
A terv készítése során az Európai Unió által lefektetett prioritásokat kellett figyelembe venni, ezek:

Új eljárások és technológiák bevezetése a vidéki termékek és szolgáltatások versenyképességének növelésére,
Az életminőség javítása a vidéki térségben,
A helyi termékek hozzáadott értékeinek növelése, különösen a piacra-jutásukat szolgáló közös tevékenységekre,
A természeti és kulturális erőforrások lehető legjobb kiaknázása, ideértve a Natura 2000 alá vont területek értéknövelését.

A LEADER alapelvei

Területalapú megközelítés: A területalapú megközelítés révén azok dolgoznak együtt, akik közös otthonuknak érzik az adott térséget és ez a motiváció hatékonyan mozgósítja és értékesíti a helyi kezdeményezéseket és erőforrásokat. A szerveződés földrajzilag összefüggő, megfelelő méretű területen megy végbe, mely biztosítja az emberi, pénzügyi és gazdasági erőforrásokat egy fejlesztési stratégia megvalósításához.

Alulról építkezés elve: helyi (térségi) szereplők fejlesztési stratégiát készítenek az általuk lefedett térségi területre, figyelembe véve a közösségi és nemzeti iránymutatásokat. A helyi szereplők bekapcsolódnak a területüket érintő fejlesztésekbe, meghatározzák azokat. Helyi szereplőnek számít akár egy egyéni vállalkozó is.

Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek: a LEADER módszer lehetővé teszi a helyi szereplőkből álló döntési szint létrejöttét. A helyi szereplők ismerik a térségüket, az arra készült terveket, így kompetenssé válnak a fejlesztési tervek végrehajtását elősegítő döntések meghozatalában. A döntési szinten a közszféra, civil szféra és a vállalkozói szféra szereplői helyezkednek el. Kezükben van a pénzügyi felelősség, bevonhatják a helyi bankintézményeket.

Partnerség elve: a LEADER során a szereplők a civil szféra, a vállalkozói szféra vagy a közszféra helyi szintű képviselői. Mindannyian máshogy látják ugyanazt a lehetőséget, gondolataikat egyesítik a tervekben.

Innovativitás: Az "innovatív" vagy az "innováció" szó hallatán ne gondoljunk feltétlenül az információtechnológiai újításokra. Sokkal inkább az eddigi folyamatokhoz, eljárásokhoz képest egy újszerű elem bevitelét jelenti. Pl.: helyi termékhez helyi jellegzetességeket mutató csomagolás gyártása.

Integrált megközelítés: a LEADER módszer nem kimondottan egy ágazatot preferál, nem kimondottan elszigetelt fejlesztéseket: pl.: a LEADER program nem támogat "szimpla" iskola felújítások, útépítéseket vagy parkosításokat. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy LEADER támogatásból ne lehessen iskolát felújítani, utat építeni vagy parkosítani. A megoldás az integrált módszer, vagyis ha egy turisztikai információs pontot szeretnék kialakítani a térségen átvonuló kerékpáros turistáknak, akkor azt megtehetem egy iskolában és ahhoz hogy a turisták jól érezzék magukat, felújíthatok termeket. Mindez értelemszerűen feltételezi a különböző szakmákat képviselők egymás közötti együttműködését, széleskörű látását.

Hálózatépítés elve: helyben szerzett tapasztalatok, kidolgozott módszerek terjesztése érdekében a LEADER közösségek hálózatba szerveződnek. Történik mindez nemzetközi szinten, nemzeti szinten. A hálózatok kialakulhatnak ugyanazon gazdasági szektor szereplői között, vagy hasonló adottságú és lehetőségekkel rendelkező szereplők között. A 2007 és 2013 között megvalósuló LEADER Fejlesztési Stratégiákban már szerepelnek nemzetközi együttműködések.

A LEADER szervezeti formája

Helyi Akciócsoport

A partnerségen alapuló alulról építkezés eredménye a Helyi Akciócsoport (HACS). Területét a LEADER akciócsoportot alkotó települések adják, a HACS tagjai is innen képviseltetik magukat.
A HACS összetételére a 2007 és 2013 közötti időszakban előírás, hogy a közszféra szereplői az arányokat tekintve nem haladhatják meg a csoport tagjainak 40 %- át. A vállalkozói szféra és a civil szféra képviselete együttesen így legalább 60 %-ot fog kitenni. HACS tagok lehetnek az alábbiak:

őstermelők,
egyéni vállalkozók,
társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, egyesületek,
közhasznú társaságok,
egyházak, egyházközösségek, egyházi szervezetek
települési (helyi vagy kisebbségi) önkormányzatok, jogi személyiséggel rendelkező települési önkormányzati társulások, önkormányzati intézmények.

A közszféra és a vállalkozói szféra elhatárolása első rálátásra viszonylag egyszerűnek tűnik. Egy bizonyos mértéket meghaladó önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozást közszférának kell tekinteni a LEADER önszerveződések esetében. Azon az elven alapul ezen előírás, hogy az önkormányzatok indirekt módon se gyakoroljanak túl nagy befolyást a csoport működésére. A 2007-2013 közötti időszakban a nyertes LEADER Helyi Akciócsoportok jogi formát öltenek, szervezettebb struktúrák alakulnak ki, amelyek képesek koordinálni a térségben folyó fejlesztéseket. A jogi személyiségű szervezetek hosszabb távon más pályázati kiírásokon is részt vehetnek.

Impresszum